Budai Vár

Cím: 1014 BUDAPEST I. kerület, Budai Vár
Telefonszám: +3614880475
Web: http://www.budavarikapu.hu/index.php
E-mail: budavar@budapestinfo.hu

A Budai vár története a kezdetektől:

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen.
1246: a várható újabb tatár támadás miatt felgyorsul az építkezés.
1255: IV. Béla oklevelében mint megépített várat említi.
1279: IV. László a budai rektor segítségével kirekeszti Budáról a fõpapságot.
1285: sikertelen tatár ostrom IV. László uralkodása alatt.
1289: Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.
1302: Károly Róbert sikertelenül ostromoltatja Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a
III. Vencel párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai
polgárokat egyházi átokkal sújtja.
1304: III. Vencel elhagyja az országot.
1307: egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánítja.
1307. június: a Károly Róbert párti polgárok átveszik az uralmat a városban.
1311: Csák Máté hadai ostromolják sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.
1330-as évek a Várhegy déli végén az Ajouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát
kezdtek építeni.
1354 : I. Lajos király Visegrádról Budára helyezi át udvartartását. A vár és a város fejlõdése ezután folyamatos, egészen a török idõkig.
Zsigmond király 1410 és 1430 között építteti meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az1686-os lõporrobbanás során pusztult el.
A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be.
A déli Nagyrondella is ekkor készült.
1525. május 11. a városban néhány napos zavargás tör ki.
1526: II Lajos király a vár õrizetét Bornemissza János várnagyra bízza.
1526. szeptember 12 : a mohácsi csata után I Szulejmán szultán bevonul Budára. 11 nappal késõbb, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult.
1526. október 31.: a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállja meg.
1527. július : I Ferdinánd király kezére kerül.
1529. szeptember 3 : I (Szapolyai) János király visszafoglalta.
1530 : Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolja a várat.
János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatta ki a megsérült falakat.
1541. augusztus 29 : Szulejmán szultán csellel elfoglalta.

1542 : sikertelen ostrom a vár visszafoglalására.
1566 : újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.
1599 : Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelen ostroma a török ellen.
1602. október 2.-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornok sikertelen ostroma.
1684. július 10 : megkezdõdik Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem ostroma a
török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták.
1686 június 24.: megkezdődik a vár visszafoglalási ostroma.
1686. szeptember 2.: ezen a napon foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktõl.
A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal meg kezdõdött.
1849. május 4.-tõl május 21.-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalják a várat a
császári seregektõl.
A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását.
Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó
falak Duna-parti szakaszát.
1944-45-ben, a II. világháború alatt a Budai várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia.
1946 : megkezdõdik a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása.

Forrás: http://users.atw.hu/

videó megtekintése →

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!