Bükfürdő

A települést 1265-ben Byk néven említik először, egy határbejáró okiratban, de temploma a kutatás szerint már a 12. században állt, tehát sokkal régebbi alapítású. 1331-ben Byk, 1427-ben Poss. Wynczlofalwa, 1438-ban Poss. Vinczlofaluabyk illetve Vynczlofalua, 1461-ben Poss. Vinchefalwa Byk néven említik. "A régi Vinczlófalva-Bik, Vinczefalva-Bik vagyis Vinczlófalva a mai Felső-Büknek felel meg. Ezenkívül valamelyik Bik(k) vagy Bükk Mankófalva-Bik(k) nevet is viselt, birtokosáról a Mankó családról. E rész 1469-ben (a család egyik tagjának nevében) Mankofalwabyk alakban is előfordul."  A 15. században már három Bik (Alsó-Bük, Mankó-Bük és Felsö-Bük) nevű falu is létezett egymás mellett. Legnagyobb birtokosa ekkor a Büki család volt. A 16. század derekán került Alsóbük a gróf Cseszneky család tulajdonába. A későbbi századok során a Mankóbüki Horváth, Mankóbüki Balogh és a Felsőbüki Nagy család emelkedett ki leginkább az itteni nemes családok közül. A reformkor egyik legnevesebb országgyűlési szónoka Felsőbüki Nagy Pál volt. Az 1825-ös országgyűlésen elmondott nagy hatású beszédének hatására jött létre Széchenyi István kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia, melynek ő is tagja lett.

Vályi András szerint "Alsó, felső, közép Bükk, három egy máshoz közel lévő faluk Sopron Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, nevezetes vagyonnyaihoz, ’s jó termésbéli tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéliek." 

Fényes Elek szerint "Alsó-, Felső- és Közép-Bükk, 3 összeolvadt magyar falu, Sopron vgyében, a Répcze vize mellett, Csepreghez 1/2, Sopronhoz délre 4 3/4 mfd., 800 kath., 700 evang., 20 zsidó lak., kath. és evang. anyatemplommokkal, sok csinos uri lakkal. Határa róna és igen termékeny; rétjei különösen kövérek. Kiterjedése 5420 hold, mellyből 2702 hold szántóföld, 1464 h. rét, 237 h. erdő, 677 h. legelő, 192 h. belsőség, 148 h. utak. Lakhelye volt Nagy Pál hires magyar országgyülési követnek, ki a magyar nyelv, s a nép jogai mellett legelső s leghathatósb szónok volt, az 1825, 1830, 1832/36-ki országgyüléseken. Birtokosok: Jankovich Izidor, gr. Pejachevich, Horváth. Bersenyi, Nagy, Radó, s más számos nemesek. " 

A település életében nagy változást hozott a vasútvonal kiépülése 1865-ben. Ennek köszönhető, hogy 1869-ben megindult a termelés a cukorgyárban is. 1902-ben a három Bük nevű falu, Alsó-, Közép- és Felsőbük Bük néven egyesült. 1910-ben Büknek 2965 lakosa volt, akik közül 2855 magyar volt. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1917-ben nagy csapás érte a települést a cukorgyár leégésével, melyet már nem építettek újjá. Ennek is köszönhető, hogy ezután tömeges elvándorlás kezdődött a községből. A villanyt 1946-ban vezették be, majd gépállomás és termelőszövetkezet alakult a még mindig jelentéktelen településen. Az 1950-es megyerendezés során Büköt a korábbi Csepregi járás több településével együtt Vas megyéhez csatolták.

Bük 2007. július 1-jei hatállyal városi címet kapott. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt.

forrás: wikipedia

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!