Debrecen

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye.

A város az Alföldön fekszik, kb. 30 km-re a román határtól. Budapesttől mért távolsága közúton kb. 224 km, vasúton 221 km. Debrecent időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként is emlegetik.

Ha vasúton érkezünk Debrecenbe, először a Nagyállomás fogad minket. Innen már csak egy ugrás a város elegáns főtere, ahonnan a felújítási munkák végeztével kitiltották az autóforgalmat, így ma már csak gyalogszerrel vagy villamossal szelhetjük ketté a szökőkutakkal gazdagított, századelőt idéző teret.

Látnivalók

Debrecen az ország második legnagyobb városa, a XVI. század óta a magyarországi reformáció fellegvára is. Ezért is válhatott a város jelképévé a Református Nagytemplom. A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, amely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig. A templom mögötti Kálvin téren található a Református Kollégium, amelyet az ország iskolájának is neveznek. Jogelődjében már az 1540-ben is tanulhattak a diákok. Ha vasúton érkezik a látogató Debrecenbe, a Nagyállomás fogadja. 1961-ben új állomásépületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik. Iparkamara utcában magasodik a város legmagasabb épülete, a 20 emeletes lakóház. A kereszteződés után az első utca jobbra az Iparkamara utca, sarkán áll az egykori Kereskedelmi és Iparkamara eklektikus stílusú épülete 1910-ből. A jelenleg a Cívisház Rt. Az épület kupoláján glóbusz látható, melyet három nőalak tart, a körerkély két figurája (a kereskedelmet jelképező nő, kezében Merkur jelvénye, az ipart szimbolizáló erőteljes férfialak). Debrecen a szökőkutak és a virágok városa is. A város főutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló későközépkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika hatására. A Piac utca és a Szent Anna utca sarkán látható a szecessziós stílusú Hajdú Vármegye Háza, 1912-ben épült. Homlokzata erősen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítőelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyűléseinek színhelye.

 

Forrás: utisugo.hu

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!