Dunaújváros

Dunaújváros térsége, természet-földrajzi viszonyai minden korban kedvező lehetőséget nyújtottak az emberi megtelepedésre: mint azt a feltárt leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt ez a terület. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Hatalmas tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében. Fejér megye területére egyébként még két hasonló jellegű római erődítmény esik: Vetus Salina (Adony) és Annamatia (Baracs).

A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy középkori görög szentről, Szt. Pantaleonról kapta a nevét. Az 1848-49-es szabadságharc idején a város népe Kossuth zászlaja alatt harcolt: a "nemzeti őrsereg" 1848. május 28-án befejezett összeírása szerint a nemzetőrségnek 237 tagja lett (fegyvergyakorlatra alkalmas közülük 223 személy); a szabadságharc idején a nemzetőrök és a népfelkelők felügyelték a dunai átkelőt és a Buda-Eszék út pentelei szakaszát. A szabadságharc bukása után letartóztatták Téglás János bírót és bebörtönözték a város forradalmi szemléletű jegyzőjét, Varga Mihályt. A lakosság nagy része mezőgazdasági bérmunkás sorba kényszerült. A kiegyezést követő közigazgatási változások során 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták. Az újjáépítés - valamint az ezzel párhuzamosan zajló földosztás, továbbá a közigazgatás és az élet újjászervezése - után az 1950-es esztendő hozott jelentős fordulatot a falu életébe. Az 1956-os forradalom utáni "konszolidációs" időszak fontos mérföldköveként említendő, hogy a város neve - 1961-től - Dunaújváros. A Sztálin vasműből Dunai Vasmű, majd Dunaferr Rt. lett, a vállalatcsoport ma is az ország egyik legjelentősebb ipari komplexuma, amelynek nagy szerepe van abban, hogy a város az elmúlt évtizedekben megtalálta reális helyét az ország gazdasági-kulturális életében és a Mezőföld keleti részének jelentős központjává vált.

Dunaújváros városképére jellemzőek a tágas zöld területek, virágos parkok, amelyek jól tompítják az egyes épületek monumentalitását. Az ipari területeket is erdős részek választják el a várostól. A természetes környezet jelenléte biztosítja a település ökológiai egyensúlyát.

Forrás: http://www.utazzitthon.hu/dunaujvaros.html

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!