Szurdokpüspöki

Szurdokpüspöki nevének első része az itt található hegyek között kanyargó szurdokvölgyből ered, mivel a község a szurdoknak bejáratánál fekszik. A „püspöki” az egykori tulajdonost jelöli, ugyanis a falu egyike annak a 10 településnek, melyeket Szent István 1004-ben adományozott az általa alapított egri püspökségnek.

A község 1288-ig volt először egyházi birtok. 1290-ben az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda tulajdona lett, majd az esztergomi káptalan kapta meg adományként a királytól. Később világi földesurak: Rédeyek, Tariak, Kompolthyak, Báthoryak birtokolták. A török korban ezen a vidéken húzódott a megszállt területek határa, ezért a falu csaknem teljesen elnéptelenedett.

A 19. század közepéig a lakosság szinte kizárólag a mezőgazdaságból élt. Ekkor itt is elkezdődött az iparosítás. 1869-ben szabályozták a Zagyvát. A község határában megépült a Hatvan-Losonc vasútvonal. A Szurdok-völgyben kőbányát nyitottak, kőzúzóval, kisvasúttal. Feljebb a völgyben kovaföldbányát nyitott, a vasút mellé pedig feldolgozó üzemet építtetett a Kovaföld Rt.

1910-ben 1204 lakosából 1201 magyar, ebből 1117 római katolikus és 16 izraelita volt.

A község összeépült Zagyvaszentjakabbal, majd 1925-ben hivatalosan is egyesült a két település.

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!