Tát

A természetföldrajzi adottságoknak köszönhetően e vidéken már az őskorban is élt ember. A község területén kőeszközök, kőbalta, fenőkő kerültek elő. Rézkori edények és cserepek töredékei, a késő bronzkori urnasíros kultúrához tartozó edénytöredékek egyaránt a felszínre kerültek.

Bár a mindig újabb kutatások korábbi időre teszik Tát nevének első említését – lásd legújabban az 1146. évet, midőn Fulkó hospes a pannonhalmi apátságnak adja Táton lévő birtokát – azonban a tátiak a „születési évet” 1181-re teszik. Ekkor adja III. Béla, Árpád-házi királyunk „Taath” falut az Alamizsnás Szent Jánosról elnevezett lovagrendnek, akiknek utódai a johannita és a máltai lovagok. A mai templom helyén álló akkori istentiszteleti hely, már ispotályként is volt jelezve egyes históriákban.

Tát történetének egyik legdicsőségesebb napja az 1685-ben a törökök ellen vívott utolsó „Esztergom-megyei” ütközet, a híres táti csata. Lotaringiai Károly herceg és Sajtán Ibrahim százezres serege ütközött itt meg.

A fényes keresztény győzelem után, a század végére már 17 jobbágy család élt itt. Az 1710–1740 közötti időben német telepesekkel, svábokkal és osztrákokkal növelték a kipusztult lakosságot.

1851-ben 560 főben jelentették a lélekszámot. Az első világháborúban majd negyven fős volt a község katonavesztesége. 1936-ban 344 házban 1499-en laknak. A második világháború végén, 1944–45 fordulóján – a község frontövezetté vált.

1932-ben egy német úriember, Ernst Jakob Henne itt döntött motorkerékpár sebességi rekordot, BMW márkájú motorjával 244 km/h sebességet ért el.

Valami új a régi helyett!

Forradalmi újítások az utazás területén!
Csatlakozz hozzánk Te is, és próbáld ki minősített Hoopperjeinket, és fedezd fel a várost velük együtt!